Mielőtt a bejegyzésünk címét olvasva téves következtetést vonnának le, a félreértések elkerülése végett megnyugtatunk mindenkit: nem, nem fogunk egy vödör jeges vizet magunkra borítani. Mi inkább más megközelítésből szeretnénk felhívni a figyelmet az ALS elleni küzdelemre.
Az ALS (amyotrophic lateral sclerosis – amiotrófiás laterálszklerózis) ismeretlen eredetű, az akaratlagosan mozgatható izmokat beidegző agyi és gerincvelői mozgató idegsejtek pusztulásával járó végzetes betegség. A beteg végül teljesen elveszíti mozgásképességét, majd a légzőizmai sem működnek. Az esetek egy részében kimutatható az öröklődés. Mivel kialakulásának oka nem ismert, oki terápiája sincs, ezért az orvostudomány mai állása szerint a kezelés kizárólag tüneti. Magyarországon évente 500 új megbetegedést regisztrálnak.
Sajnos a Hajlabor eddigi működése során már találkozott ezzel az alattomos betegséggel. 2013 decemberében egy 74 éves ALS beteg kétségbeesett felesége kért tőlünk segítséget. A páciens évek óta szenvedett ALS-nek tulajdonított izomsorvadásban, és állapota nagyon gyorsan romlott. A hajszövet analízis lelete megdöbbentő eredményt mutatott ki: a páciens ólom szintje 1.0 mg% volt, ami súlyos fokú toxicitást jelent. A hihetetlen eredmény miatt rögtön a vizsgálat ismétlését kértük, és ugyan ezt az eredményt kaptuk.
Már kis mennyiségű ólom jelenléte komoly szervi károsodásokat okozhat. A legkomolyabb veszélynek az agy van kitéve, visszafordíthatatlan károsodások alakulhatnak ki. Ettől magasabb ólomszint esetében a vesék és az idegrendszer károsodnak. Ettől is magasabb ólomszintek görcsrohamokat, eszméletvesztést és halált okozhatnak.
Ám sajnos a hajanalízist túl későn végeztették el… Az eredmény kézhez vételét követő 3 hét múlva elhunyt a páciens, még mielőtt a méregtelenítést elkezdhette volna. A boncolás során kimutatták, hogy az ólom mérgezés nagy mértékben rontott a beteg állapotán, ám kizárólagosan a mérgező anyag nem okolható az ALS kialakulásáért.
A szervezetben található nehézfémek szintjét legpontosabban a hajszövet elemzéssel vagy pedig a kelátképző provokációs teszttel lehetséges mérni (amely utóbbi költséges lehet, és súlyos mellékhatásokkal jár). A vér- vagy vizeletvizsgálat – amennyiben a kezelőorvos kifejezetten kéri adott nehézfém vizsgálatát – kizárólag az akut terhelésről nyújt felvilágosítást, azaz hogy a vizsgálat előtti elmúlt órákban érte-e ilyen terhelés a szervezetet. Arra azonban nem enged következtetni, mi történik a bekerült nehézfémekkel, és mennyi rakódik/rakódott le a csontokban, a májban, a vesékben, az agyban és a zsírszövetben.
A hajszövet analízis segítségével a szokásos vér- és vizeletvizsgálat eredményénél jóval pontosabb képet kaphatunk szervezetünk hosszútávú anyagcsere folyamatairól, ezáltal egészségügyi problémáink okairól és betegségekre való hajlamainkról.
A hajanalízis az elmúlt 2-3 hónap intracelluláris aktivitásának biológiai profilját biztosítja egy olyan egyedi metabolikus világot felfedve, amely a legtöbb hagyományos vizsgálat révén nem látható. A haj ásványi elemzése nélkülözhetetlen információkat ad az ásványianyag és vitamin hiányról illetve többletről, a szervezet kémiai egyensúlyhiányáról, valamint a nehézfém terheltségről, legfőképp egészségügyi panaszok vagy olyan rendellenességek esetében, mint amilyen az ALS is.