Már nagyon régóta tervezem ennek a cikknek a megírását. De tegnap ismét egy nagyon kirívó esettel szembesültem – ki tudja, hányadszor – és ez volt az utolsó csepp a pohárban.
Szeretnék fényt vetni arra a „jószándékkal elkövetett” egészségkárosításra, amit rendületlenül, hosszú évek óta propagál szinte minden orvos, természetgyógyász, táplálkozási tanácsadó és legfőképp a vitamin ipar.
A D-vitaminról folyamatosan azt halljuk, hogy segít a fogyásban, megakadályozhatja többféle rák kialakulását, és hasznos lehet az influenza megelőzésében. Konkrétan D-vitamin hiány járványról beszélnek… A D-vitamin ajánlott napi mennyiségét jelentős mértékben megemelték. Azonban az új vizsgálati eredmények közül sok homlokegyenest ellentmond ezzel: a D-vitamin pótlás szükségességét nem lehet általánosítani, nem szabad mindenkinek ajánlani a szedését! Nézzük, miért is van ez.
A D-vitamin táplálkozási, hormonális és metabolikus hatásai
A legtöbb ember tisztában van a D-vitaminnak a csontok és a fogak épségének megőrzésében játszott szerepével. Ásványi szempontból a D-vitamin szorosabban kapcsolódik az ásványi kalciumhoz (Ca), amely mind a felszívódását, mind a szabályozását befolyásolja. A D-vitamin hiánnyal összefüggésbe hozható két legjelentősebb egészségügyi probléma az angolkór és a csontlágyulás. A foszfort (P), valamint a Ca és P egyensúlyát a szervezetben szintén befolyásolja a D-vitamin. A cink (Zn), réz (Cu), kálium (K), nátrium (Na), magnézium (Mg) és más ásványi anyagokat, illetve vitaminokat szintén befolyásolja a D-vitamin státusz.
A D-vitamin valójában egy előhormon, amely a kalcitriol (aktív D-vitamin) termelésének előfutára. A D-vitamin egyes endokrin mirigyek és azok hormonjainak működését erősíti, másokra gátló hatást gyakorolhat. A D-vitaminnal kapcsolatos főbb hormonok közé tartozik az ösztrogén, a progeszteron, a tesztoszteron, az inzulin, a pajzsmirigy-, a mellékpajzsmirigy- és a mellékvese hormon. Metabolikus szempontból a D-vitamint paraszimpatikus, anabolikus (építő) tápanyagnak tekintjük. Így a D-vitamin általában nyugtató hatással van az anyagcsere-aktivitásra, mégpedig az egyes vitaminokra és ásványi anyagokra, valamint a paraszimpatikus neuro-endokrin rendszerre és az immunrendszerre gyakorolt befolyásán keresztül.
Annak érdekében, hogy egy személy D-vitamin szükségletét meg tudjuk határozni, egyénként kell vizsgálni őt, nem pedig a populációs analízisek vagy betegségeken alapuló általános feltételezések tükrében. Ehhez ismernünk kell az egyéni anyagcsere-típusokat és a D-vitamin hatását, valamint minden más tápanyagot vagy anyagot, amely befolyásolhatja az adott anyagcsere típust.
Az anyagcsere az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti. A hajban mért ásványianyag szinteket és azok arányait vizsgálva állapítható meg egy személy anyagcseréjének gyorsasága, mely attól függ, hogy az egyes ásványi anyagok milyen mértékben gyakorolnak stimuláló vagy gátló hatást a tápanyagok felszívódását, kiválasztódását, anyagcsere során történő felhasználását és a test különböző szöveteibe (pl. bőr, szervek, csont, haj és körmök) történő beépülését szabályozó legfőbb mirigyek működésére. Az, hogy az adott tápanyagot mennyire hatékonyan használja fel a szervezet, nagyban a belső elválasztású mirigyek megfelelő működésétől függ.
Az amerikai népesség mintegy 75%-a lassú anyagcsere kategóriába sorolható, míg a másik 25% gyors anyagcseréjű. A Hajlabor által eddig elvégzett vizsgálatok alapján a magyarországi lakosság 71,7%-a lassú anyagcseréjű, 28,3%-a gyors.
Ismerve egy személy anyagcsere-típusát jobban megérthetjük a D-vitamin iránti igényét, ezáltal optimalizálhatjuk annak klinikai hasznát, és ami még fontosabb, elkerülhetjük a túl sok D-vitamin esetleges káros hatását.
Amint azt korábban említettem, a D-vitamin nemcsak a kalcium (Ca) és a foszfor (P) felszívódását befolyásolja, hanem a kettő közötti normális egyensúly szabályozásában is segít. A Ca és P közötti ideális arány 2,63 (az 1,6 és 3,6 közötti tartományban). Már egyedül ebből az arányból meg lehet határozni a D-vitamin iránti igényt. Egy alacsony Ca/P arány azt jelzi, hogy a D-vitamin követelmény viszonylag nagyobb az egyén számára. Ha valakinek a kalcium szintje magas a foszforhoz viszonyítva, a D-vitamin iránti igény jóval alacsonyabb.
A D-vitamin kalciumra gyakorolt befolyása miatt hatással van a magnéziumra (Mg), a nátriumra (Na) és a káliumra (K) is. Ha a Ca/K és a Ca/Na arány alacsony, akkor a D-vitamin iránti igény növekszik. Ezeknek az arányoknak a fordítottja azt jelzi, hogy a D-vitamin igény csökken.
A lassú anyagcsere típusban a megnövekedett Ca/Mg arány azt jelzi, hogy a D-vitamin szükséglet valójában igen alacsony, és a D-vitamin terápiát csökkenteni kell az ilyen ásványi mintával rendelkező beteg esetében.
D-vitamin és a fertőzések
Sokan azt állítják, hogy az influenza vírus okozta megbetegedések szezonális növekedése a D-vitamin hiány következménye lehet. Tanulmányok kimutatták, hogy gyermekeknél a tőkehalmáj olaj (csukamájolaj) táplálékkiegészítő hatására csökken a vírusfertőzések előfordulásának gyakorisága a téli hónapokban. Igaz, hogy a csukamájolaj jó D-vitamin forrás, de az A-vitamin tartalma több mint 10-szer magasabb, mint a D-vitamin. Talán a D-vitaminnak tulajdonított vírusellenes hatás téves volt ezeknél a vizsgálatoknál, mivel ezeknek a gyermekeknek jelentősen megnövekedett a tőkehalmáj olaj kiegészítőkből származó A-vitamin bevitele.
A D-vitamin antibakteriális és az A-vitamin vírusellenes hatásai
Számos tanulmány kimutatta a D-vitamin bakteriális fertőzések elleni hatékonyságát. A D-vitamin antibakteriális hatásainak, valamint pro-virális hatásainak osztályozása D-vitamin-Ca, P, Cu Zn és Fe-rel való kapcsolatán alapul. A Ca szöveti koncentrációjának növekedése ismert, hogy fokozza a nyugvó vírusok aktivitását és proliferációját, míg a P szöveti koncentrációjának növelése gátolja a vírusaktivitást. A fokozott szöveti kalcium felhalmozódást természetesen fokozza a D-vitamin.
Fogyás D-vitaminnal?
A túlzott D-vitamin és a kalcium bevitel csökkenti a pajzsmirigy és a mellékvese működését. A kalcium felszívódása valójában megnövekszik alacsony pajzsmirigy működés jelenlétében. Ez a megnövekedett mellékpajzsmirigy hormon (PTH) aktivitásnak tulajdonítható, amely a pajzsmirigy alulműködésével fokozódik. Az alacsony pajzsmirigy aktivitás csökkent mellékvese aktivitást eredményez. Ezért a D-vitamin, illetve a kalcium és a tejtermékek fokozott bevitele még tovább csökkentheti az anyagcsere sebességét az olyan személyeknél, akik eleve hajlamosak a lassú metabolizmusra, így náluk súlygyarapodást idéz elő a kívánt fogyás helyett.
A D-vitamin szinergikus kapcsolatban áll az inzulinnal és a mellékpajzsmirigy hormonnal. Az inzulin, amely egy lipogén (zsírképző) tulajdonságokkal rendelkező anabolikus (építő) hormon, fokozza a D-vitamin szintézisét, és ezzel ellentétben a D-vitamin fokozza az inzulin szintézisét. Mindkettő befolyásolja a szintén anabolikus PTH hormon termelését, tovább csökkentve az anyagcsere sebességét a pajzsmirigy elnyomásával és a mellékvese működésének csökkentésével. A kumulatív hatások csökkentett metabolizmust eredményeznek, a kalóriák elégetése redukálódik. Így a lassú anyagcsere-típusú személyek többségében a D-vitamin, a kalcium, a PTH és az inzulin együttes hatása a tejtermékek fokozott bevitelével együtt nagyobb valószínűséggel járul hozzá a perifériás (csípő és comb környéki) zsírlerakódáshoz és súlygyarapodáshoz, nem pedig a súlycsökkenéshez.
Ezzel ellentétben a gyors anyagcseréjű személyeknél a tejtermékek, a D-vitamin és a kalcium bevitel hatására súlycsökkenés érhető el a súlygyarapodás helyett, különösen a hastájéki elhízásban szenvedőknél. A gyors anyagcsere típusú személyek hajlamosabbak a metabolikus szindrómára, és hajlamosak a hasi vagy központi zsírlerakódásra, amelyet az ellenkező endokrin érintettség befolyásol, mint a lassú metabolikus populációban. Vagyis a megnövekedett anyagcsere-sebesség hozzájárul a pajzsmirigy és mellékvese agykérgi aktivitásának megnövekedéséhez, alacsony PTH aktivitással és inzulin antagonizmussal.
Miért alacsony a vérben mért D-vitamin szintje a nagy dózisban történő pótlás ellenére is?
Fontos tudni, hogy a legtöbb vértesztet végző labor az egyébként normális 20-30 ng/ml D-vitamint már elégtelennek jelöli.
A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, és a zsírszövetben tárolódik. Kutatások bizonyítják, hogy minél nagyobb súlyfelesleg van egy személyen, annál alacsonyabb lesz a vérben mért D-vitamin szintje.
Amikor egy adott zsíroldható vitamin zsírszövetben való tárolási kapacitása teljességgel kimerül, valóságos toxicitási problémák lépnek fel, és a D-vitamin esetén a legtöbb toxicitási tünet a vér kalciumszintjének növekedésével, majd a sejtek kalciumszintjének emelkedésével jár, ezt követi a lágyszövetekben lévő kalcium-lerakódások növekedése és az izomszövetek diszfunkcionális “összehúzódásainak” növekedése az egész rendszerben. A kalcium szükséges az izom összehúzódásához, és a többlet felesleges összehúzódást okoz a szervezetben.
PCOS, azaz a mai nők “népbetegsége”
A policisztás ovárium szindróma a leggyakoribb hormonális zavar a fogamzóképes korú nők körében: bár sok esetben csak enyhe formában, de a betegség minden ötödik nőt érint.
A PCOS-ban szenvedőknek szinte kivétel nélkül D-vitamin pótlást írnak elő az orvosok.
Az alábbi két hozzánk forduló páciensnél szintén PCOS-t diagnosztizáltak, a javulás, illetve a várt teherbeesés azonban a D-vitamin pótlás ellenére sem következett be. Íme a hajvizsgálatuk eredménye:
1-2. grafikon: 41 éves nő
3-4. grafikon: 37 éves nő
Mindkét páciens napi 1000 IU D-vitamint vitt be több éven keresztül. Az eredmények magukért beszélnek! És sajnos nem egyedi, kirívó esetekről van szó. Klienseink körében a lassú anyagcseréjű D-vitamint fogyasztó személyek mindegyikénél extrém magas a kalcium szint.
A szövetekben raktározott nagy mennyiségű kalcium negatív hatással van a sejtek áteresztő képességére, a sejtfalakat megkeményíti. És például egy ilyen megkeményedett sejtfallal rendelkező petesejtbe nem tud behatolni a spermium…
Egy másik súlyos probléma, hogy a D-vitamin fokozza a réz visszatartást. A réz elsődlegesen a májban, az agyban, a herékben/petefészkekben és a vesékben raktározódik. A réz egyensúlytalanságnak pedig súlyos következményei alakulhatnak ki a terméketlenségi problémákat is beleértve (a teljesség igénye nélkül): PMS, ösztrogén dominancia (a túlzott rézfelhalmozódás ösztrogén többlettel járhat együtt), menstruációs görcsök, PCOS, endometriózis, ciszták, candida fertőzés, vetélés, terhességi toxémia, szülés utáni depresszió…
Visszatérve a PCOS-ra egy gondolat erejéig: egy kínai orvoskutatók által végzett tanulmányban megállapítást nyert, hogy a follikuláris folyadék megnövekedett rézszintje befolyásolhatja a tüsző (follikulus) fejlődését a PCOS betegekben, és a mechanizmus összefügghet a réz által kiváltott szteroidgenezis rendellenességekkel.
Pajzsmirigy alulműködés és a D-vitamin
A D-vitamin és a PABA arról ismert, hogy antagonizálják a pajzsmirigy működését és növelik a kalcium felszívódását és visszatartását a szövetekben. A túlzott D-vitamin pótlás hozzájárulhat a kálium vesztéshez és elnyomja a pajzsmirigy működést. Ezért különösen a hypothyroid állapot fennállása esetén kerülni kell az extra D-vitamin és PABA forrásokat!
5-6. grafikon: Pajzsmirigy alulműködéses 40 éves nő eredménye
Szerencsére az egyéni hajszövet ásványianyag-analízis (HTMA) eredményének ismeretében képesek vagyunk meghatározni a D-vitamin terápia lehetséges előnyeit és potenciális buktatóit. Ezért, ha például már évek óta kap D-vitamin pótlást, ám meglévő egészségügyi problémái mégsem szűnnek, akkor mindenképp érdemes felkeresni bennünket, és elvégeztetni a hajelemzést, és az eredményeken alapuló személyre szabott ásványi anyag- és vitamin pótló kiegészítő programot követni!
Szerző: Harmund Mónika, hajszövet analízis specialista
FORRÁSOK:
https://traceelements.com/Docs/News%20Jan-April%202008.pdf
https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0041008X1930016X
https://www.fertstert.org/article/S0015-0282(12)01498-7/pdf
Lawrence Wilson, M.D.: Nutritional Balancing and Hair Mineral Analysis
Dr. David L. Watts: Trace Elements and Other Essential Nutrients