Miben segíthetünk?

D-vitamin pótlás – kell, vagy nem?

Már nagyon régóta tervezem ennek a cikknek a megírását. De tegnap ismét egy nagyon kirívó esettel szembesültem – ki tudja, hányadszor – és ez volt az utolsó csepp a pohárban.

Szeretnék fényt vetni arra a „jószándékkal elkövetett” egészségkárosításra, amit rendületlenül, hosszú évek óta propagál szinte minden orvos, természetgyógyász, táplálkozási tanácsadó és legfőképp a vitamin ipar.

A D-vitaminról folyamatosan azt halljuk, hogy segít a fogyásban, megakadályozhatja többféle rák kialakulását, és hasznos lehet az influenza megelőzésében. Konkrétan D-vitamin hiány járványról beszélnek… A D-vitamin ajánlott napi mennyiségét jelentős mértékben megemelték. Azonban az új vizsgálati eredmények közül sok homlokegyenest ellentmond ezzel: a D-vitamin pótlás szükségességét nem lehet általánosítani, nem szabad mindenkinek ajánlani a szedését! Nézzük, miért is van ez.

A D-vitamin táplálkozási, hormonális és metabolikus hatásai

A legtöbb ember tisztában van a D-vitaminnak a csontok és a fogak épségének megőrzésében játszott szerepével. Ásványi szempontból a D-vitamin szorosabban kapcsolódik az ásványi kalciumhoz (Ca), amely mind a felszívódását, mind a szabályozását befolyásolja. A D-vitamin hiánnyal összefüggésbe hozható két legjelentősebb egészségügyi probléma az angolkór és a csontlágyulás. A foszfort (P), valamint a Ca és P egyensúlyát a szervezetben szintén befolyásolja a D-vitamin. A cink (Zn), réz (Cu), kálium (K), nátrium (Na), magnézium (Mg) és más ásványi anyagokat, illetve vitaminokat szintén befolyásolja a D-vitamin státusz.

A D-vitamin valójában egy előhormon, amely a kalcitriol (aktív D-vitamin) termelésének előfutára. A D-vitamin egyes endokrin mirigyek és azok hormonjainak működését erősíti, másokra gátló hatást gyakorolhat. A D-vitaminnal kapcsolatos főbb hormonok közé tartozik az ösztrogén, a progeszteron, a tesztoszteron, az inzulin, a pajzsmirigy-, a mellékpajzsmirigy- és a mellékvese hormon. Metabolikus szempontból a D-vitamint paraszimpatikus, anabolikus (építő) tápanyagnak tekintjük. Így a D-vitamin általában nyugtató hatással van az anyagcsere-aktivitásra, mégpedig az egyes vitaminokra és ásványi anyagokra, valamint a paraszimpatikus neuro-endokrin rendszerre és az immunrendszerre gyakorolt befolyásán keresztül.

Annak érdekében, hogy egy személy D-vitamin szükségletét meg tudjuk határozni, egyénként kell vizsgálni őt, nem pedig a populációs analízisek vagy betegségeken alapuló általános feltételezések tükrében. Ehhez ismernünk kell az egyéni anyagcsere-típusokat és a D-vitamin hatását, valamint minden más tápanyagot vagy anyagot, amely befolyásolhatja az adott anyagcsere típust.

Az anyagcsere az élő szervezetekben végbemenő anyag-, energia- és információáramlást jelenti. A hajban mért ásványianyag szinteket és azok arányait vizsgálva állapítható meg egy személy anyagcseréjének gyorsasága, mely attól függ, hogy az egyes ásványi anyagok milyen mértékben gyakorolnak stimuláló vagy gátló hatást a tápanyagok felszívódását, kiválasztódását, anyagcsere során történő felhasználását és a test különböző szöveteibe (pl. bőr, szervek, csont, haj és körmök) történő beépülését szabályozó legfőbb mirigyek működésére. Az, hogy az adott tápanyagot mennyire hatékonyan használja fel a szervezet, nagyban a belső elválasztású mirigyek megfelelő működésétől függ.

Az amerikai népesség mintegy 75%-a lassú anyagcsere kategóriába sorolható, míg a másik 25% gyors anyagcseréjű. A Hajlabor által eddig elvégzett vizsgálatok alapján a magyarországi lakosság 71,7%-a lassú anyagcseréjű, 28,3%-a gyors.

Ismerve egy személy anyagcsere-típusát jobban megérthetjük a D-vitamin iránti igényét, ezáltal optimalizálhatjuk annak klinikai hasznát, és ami még fontosabb, elkerülhetjük a túl sok D-vitamin esetleges káros hatását.

Amint azt korábban említettem, a D-vitamin nemcsak a kalcium (Ca) és a foszfor (P) felszívódását befolyásolja, hanem a kettő közötti normális egyensúly szabályozásában is segít. A Ca és P közötti ideális arány 2,63 (az 1,6 és 3,6 közötti tartományban). Már egyedül ebből az arányból meg lehet határozni a D-vitamin iránti igényt. Egy alacsony Ca/P arány azt jelzi, hogy a D-vitamin követelmény viszonylag nagyobb az egyén számára. Ha valakinek a kalcium szintje magas a foszforhoz viszonyítva, a D-vitamin iránti igény jóval alacsonyabb.

A D-vitamin kalciumra gyakorolt befolyása miatt hatással van a magnéziumra (Mg), a nátriumra (Na) és a káliumra (K) is. Ha a Ca/K és a Ca/Na arány alacsony, akkor a D-vitamin iránti igény növekszik. Ezeknek az arányoknak a fordítottja azt jelzi, hogy a D-vitamin igény csökken.

A lassú anyagcsere típusban a megnövekedett Ca/Mg arány azt jelzi, hogy a D-vitamin szükséglet valójában igen alacsony, és a D-vitamin terápiát csökkenteni kell az ilyen ásványi mintával rendelkező beteg esetében.

D-vitamin és a fertőzések

Sokan azt állítják, hogy az influenza vírus okozta megbetegedések szezonális növekedése a D-vitamin hiány következménye lehet. Tanulmányok kimutatták, hogy gyermekeknél a tőkehalmáj olaj (csukamájolaj) táplálékkiegészítő hatására csökken a vírusfertőzések előfordulásának gyakorisága a téli hónapokban. Igaz, hogy a csukamájolaj jó D-vitamin forrás, de az A-vitamin tartalma több mint 10-szer magasabb, mint a D-vitamin. Talán a D-vitaminnak tulajdonított vírusellenes hatás téves volt ezeknél a vizsgálatoknál, mivel ezeknek a gyermekeknek jelentősen megnövekedett a tőkehalmáj olaj kiegészítőkből származó A-vitamin bevitele.

A D-vitamin antibakteriális és az A-vitamin vírusellenes hatásai

Számos tanulmány kimutatta a D-vitamin bakteriális fertőzések elleni hatékonyságát. A D-vitamin antibakteriális hatásainak, valamint pro-virális hatásainak osztályozása D-vitamin-Ca, P, Cu Zn és Fe-rel való kapcsolatán alapul. A Ca szöveti koncentrációjának növekedése ismert, hogy fokozza a nyugvó vírusok aktivitását és proliferációját, míg a P szöveti koncentrációjának növelése gátolja a vírusaktivitást. A fokozott szöveti kalcium felhalmozódást természetesen fokozza a D-vitamin.

Fogyás D-vitaminnal?

A túlzott D-vitamin és a kalcium bevitel csökkenti a pajzsmirigy és a mellékvese működését. A kalcium felszívódása valójában megnövekszik alacsony pajzsmirigy működés jelenlétében. Ez a megnövekedett mellékpajzsmirigy hormon (PTH) aktivitásnak tulajdonítható, amely a pajzsmirigy alulműködésével fokozódik. Az alacsony pajzsmirigy aktivitás csökkent mellékvese aktivitást eredményez. Ezért a D-vitamin, illetve a kalcium és a tejtermékek fokozott bevitele még tovább csökkentheti az anyagcsere sebességét az olyan személyeknél, akik eleve hajlamosak a lassú metabolizmusra, így náluk súlygyarapodást idéz elő a kívánt fogyás helyett.

A D-vitamin szinergikus kapcsolatban áll az inzulinnal és a mellékpajzsmirigy hormonnal. Az inzulin, amely egy lipogén (zsírképző) tulajdonságokkal rendelkező anabolikus (építő) hormon, fokozza a D-vitamin szintézisét, és ezzel ellentétben a D-vitamin fokozza az inzulin szintézisét. Mindkettő befolyásolja a szintén anabolikus PTH hormon termelését, tovább csökkentve az anyagcsere sebességét a pajzsmirigy elnyomásával és a mellékvese működésének csökkentésével. A kumulatív hatások csökkentett metabolizmust eredményeznek, a kalóriák elégetése redukálódik. Így a lassú anyagcsere-típusú személyek többségében a D-vitamin, a kalcium, a PTH és az inzulin együttes hatása a tejtermékek fokozott bevitelével együtt nagyobb valószínűséggel járul hozzá a perifériás (csípő és comb környéki) zsírlerakódáshoz és súlygyarapodáshoz, nem pedig a súlycsökkenéshez.

Ezzel ellentétben a gyors anyagcseréjű személyeknél a tejtermékek, a D-vitamin és a kalcium bevitel hatására súlycsökkenés érhető el a súlygyarapodás helyett, különösen a hastájéki elhízásban szenvedőknél. A gyors anyagcsere típusú személyek hajlamosabbak a metabolikus szindrómára, és hajlamosak a hasi vagy központi zsírlerakódásra, amelyet az ellenkező endokrin érintettség befolyásol, mint a lassú metabolikus populációban. Vagyis a megnövekedett anyagcsere-sebesség hozzájárul a pajzsmirigy és mellékvese agykérgi aktivitásának megnövekedéséhez, alacsony PTH aktivitással és inzulin antagonizmussal.

Miért alacsony a vérben mért D-vitamin szintje a nagy dózisban történő pótlás ellenére is?

Fontos tudni, hogy a legtöbb vértesztet végző labor az egyébként normális 20-30 ng/ml D-vitamint már elégtelennek jelöli.

A D-vitamin zsírban oldódó vitamin, és a zsírszövetben tárolódik. Kutatások bizonyítják, hogy minél nagyobb súlyfelesleg van egy személyen, annál alacsonyabb lesz a vérben mért D-vitamin szintje.

Amikor egy adott zsíroldható vitamin zsírszövetben való tárolási kapacitása teljességgel kimerül, valóságos toxicitási problémák lépnek fel, és a D-vitamin esetén a legtöbb toxicitási tünet a vér kalciumszintjének növekedésével, majd a sejtek kalciumszintjének emelkedésével jár, ezt követi a lágyszövetekben lévő kalcium-lerakódások növekedése és az izomszövetek diszfunkcionális “összehúzódásainak” növekedése az egész rendszerben. A kalcium szükséges az izom összehúzódásához, és a többlet felesleges összehúzódást okoz a szervezetben.

PCOS, azaz a mai nők “népbetegsége”

A policisztás ovárium szindróma a leggyakoribb hormonális zavar a fogamzóképes korú nők körében: bár sok esetben csak enyhe formában, de a betegség minden ötödik nőt érint.

A PCOS-ban szenvedőknek szinte kivétel nélkül D-vitamin pótlást írnak elő az orvosok.

Az alábbi két hozzánk forduló páciensnél szintén PCOS-t diagnosztizáltak, a javulás, illetve a várt teherbeesés azonban a D-vitamin pótlás ellenére sem következett be. Íme a hajvizsgálatuk eredménye:

1-2. grafikon: 41 éves nő

1. ábra
41 éves nő ásványi anyag szintek több éven keresztüli D-vitamin pótlást követően
2. ábra
41 éves PCOS-s nő ásványi anyag aránypárjai több éven keresztüli D-vitamin pótlást követően

3-4. grafikon: 37 éves nő

3. ábra
37 éves nő, PCOS-s ásványi anyag szintek több éven keresztüli D-vitamin pótlást követően
4. ábra
37 éves PCOS-s nő ásványi anyag aránypárjai több éven keresztüli D-vitamin pótlást követően

Mindkét páciens napi 1000 IU D-vitamint vitt be több éven keresztül. Az eredmények magukért beszélnek! És sajnos nem egyedi, kirívó esetekről van szó. Klienseink körében a lassú anyagcseréjű D-vitamint fogyasztó személyek mindegyikénél extrém magas a kalcium szint.

A szövetekben raktározott nagy mennyiségű kalcium negatív hatással van a sejtek áteresztő képességére, a sejtfalakat megkeményíti. És például egy ilyen megkeményedett sejtfallal rendelkező petesejtbe nem tud behatolni a spermium…

Egy másik súlyos probléma, hogy a D-vitamin fokozza a réz visszatartást. A réz elsődlegesen a májban, az agyban, a herékben/petefészkekben és a vesékben raktározódik. A réz egyensúlytalanságnak pedig súlyos következményei alakulhatnak ki a terméketlenségi problémákat is beleértve (a teljesség igénye nélkül): PMS, ösztrogén dominancia (a túlzott rézfelhalmozódás ösztrogén többlettel járhat együtt), menstruációs görcsök, PCOS, endometriózis, ciszták, candida fertőzés, vetélés, terhességi toxémia, szülés utáni depresszió…

Visszatérve a PCOS-ra egy gondolat erejéig: egy kínai orvoskutatók által végzett tanulmányban megállapítást nyert, hogy a follikuláris folyadék megnövekedett rézszintje befolyásolhatja a tüsző (follikulus) fejlődését a PCOS betegekben, és a mechanizmus összefügghet a réz által kiváltott szteroidgenezis rendellenességekkel.

Pajzsmirigy alulműködés és a D-vitamin

A D-vitamin és a PABA arról ismert, hogy antagonizálják a pajzsmirigy működését és növelik a kalcium felszívódását és visszatartását a szövetekben. A túlzott D-vitamin pótlás hozzájárulhat a kálium vesztéshez és elnyomja a pajzsmirigy működést. Ezért különösen a hypothyroid állapot fennállása esetén kerülni kell az extra D-vitamin és PABA forrásokat!

5-6. grafikon: Pajzsmirigy alulműködéses 40 éves nő eredménye

5. ábra
40 éves pajzsmirigy alulműködéses nő ásványi anyag szintjei
6. ábra
40 éves pajzsmirigy alulműködéses nő ásványi anyag aránypárjai

Szerencsére az egyéni hajszövet ásványianyag-analízis (HTMA) eredményének ismeretében képesek vagyunk meghatározni a D-vitamin terápia lehetséges előnyeit és potenciális buktatóit. Ezért, ha például már évek óta kap D-vitamin pótlást, ám meglévő egészségügyi problémái mégsem szűnnek, akkor mindenképp érdemes felkeresni bennünket, és elvégeztetni a hajelemzést, és az eredményeken alapuló személyre szabott ásványi anyag- és vitamin pótló kiegészítő programot követni!

Szerző: Harmund Mónika, hajszövet analízis specialista

FORRÁSOK:

https://traceelements.com/Docs/News%20Jan-April%202008.pdf

https://www.sciencedirect.com/science/article/pii/S0041008X1930016X

https://www.fertstert.org/article/S0015-0282(12)01498-7/pdf

Lawrence Wilson, M.D.: Nutritional Balancing and Hair Mineral Analysis

Dr. David L. Watts: Trace Elements and Other Essential Nutrients